StoreOpt

 Új raktár építésekor sok elvárásnak kell megfelelni. Vannak alapvető kérdések pl.

  • Hány tárolóhelyet kell kialakítani?
  • Milyen típusú tárolóhelyek kellenek?

Ezekre viszonylag könnyű válaszolni ismerve a termékpalettát, de ezek után következnek a finomabb lépések:

  • Melyik termék hova kerüljön?
  • Hány szedőt kell alkalmazni?
  • A raktár meglévő forgalma alapján mekkora lesz a szedési idő?

Ilyen típusú kérdések megválaszolásában segít Önnek a StoreOpt !

Nézzünk egy példát:

Adott egy gyógyszerraktár:


Az alaprajz alapján elkészítettük a raktár modelljét (az alsó sorban a szedők láthatók):

Meglévő (tervezett) forgalmi adatok alapján modellezzük működését.

Eddig egy, a felhasználó által megadott, elrendezést modelleztünk, de a program a raktár optimális berendezésében is segít.

Optimalizálási szempontok

Kritikus tömeg

Kiszedők

A szedési folyamatot egy futószalagként képzelhetjük el, ahol a leggyengébb láncszem, azaz a leggyengébb szedő határozza meg a szedési folyamat sebességét. Amennyiben az egyes szakaszok szedése nem egyenletes, akkor a többi szakaszon holtidő keletkezik. Mivel a szedők teljesítménye nem azonos, ezért nem elég, ha az adott szakaszokon a szedési feladat azonos, mivel a gyengébb szedő magához “húzza” a jobb szedőket. Célszerű szedő-csoportokat létrehozni, és így beosztani a dolgozókat.

Tárolóhely

Optimalizáláskor a lehető legkevesebb költség elérése a cél. A tárolóhelyek szedési ideje függ a magasságuktól, típusuktól és a szedési útvonaltól való távolságuktól. Ezért a tárolóhely típusok kapnak egy szorzószámot, aminek a jelentése az, hogy a legkönnyebben szedhető tárolóhelyhez képest mekkora 1 tételnek a szedési költsége az adott tárolóhelyről.

Kizárások

  • Előfordulhat, hogy bizonyos termékeket, termék-csoportokat nem szeretnénk egymás mellé helyezni.
  • Esetleg az egész raktárunkat cikkcsoportonként elkülönítve akarjuk berendezni, és csak azon belül optimalizálni.
  • Igény lehet arra is, hogy a hasonló nevű termékek ne kerüljenek egymás mellé, pl. azok a cikkek, amelyek nevének első 4 (esetleg több vagy kevesebb ) karaktere megegyezik.

A rendszer ezekre a kizárások megadására lehetőséget ad.

Az optimalizálás menete

Optimalizálás előtt: Optimalizálás után:

Az optimalizálási szempontok kitöltése után a rendszer megpróbál egy olyan raktár-berendezést létrehozni, amelynél a szekciók terheltsége a szedők képességének megfelelően egyenletes lesz, és ezen belül a szedési munka a lehető legkevesebb költségbe kerül.

Optimalizálás a gyakorlatban

A piac változásaihoz – pl. új termékek jönnek, meglévő cikkeknek felfut a forgalma vagy esetleg kiesik a palettából – oly módon is alkalmazkodni kell, hogy a raktár felépítése változatlan marad. Ezen külső tényezők hatására néhány hónap alatt az eredetileg optimális raktáron újra változtatni-javítani kell (lehet). Két módszer közül választhatunk:

  • Bizonyos időszakonként (pl. évente kétszer) optimalizálom a raktárat a megváltozott piaci helyzetnek megfelelően.
  • Folyamatosan optimális szinten tartom a raktárat. Ez azt jelenti, hogy az optimalizálási algoritmusnak megadható, hogy hány termék átmozgatására van lehetősége. Pl. minden pénteken 20 termék mozgatására tervezek kapacitást, és ilyenkor a rendszer megkeresi, hogy melyik az a 20 termék, amelyek átrakásával a legtöbb költséget takarítom meg.

Statisztikák:

A rendszer minden szedőről, szekcióról, tárolóhelyről jobb egérgombbal egy szedési grafikont készít:

A példában szereplő raktár egy magyarországi létező gyógyszerraktár, és a példában szereplő optimalizálási szempontok is erre vonatkoznak. Természetesen a rendszer alkalmas más termékpalettájú raktárak optimalizálására is, és az ott felvetődő speciális optimalizálási szempontokat is figyelembe tudja venni.

Jól tudjuk, hogy nincs két egyforma raktár !

A StoreOpt önálló termékként is megvásárolható, de a SZEGED Software Zrt. szolgáltatásaként is, amennyiben nincs szükség a folyamatos raktár-optimalizálásra.

.

.

 

.

.

.

.

.